A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.

Cinque Terre

A legtöbben láttátok a színes házakból álló hangulatos kis falvak fotóját és felmerült hogy megnézzétek ezt a részt is? Ez ugyan már nem Toszkána hanem Liguria de közel van tehát ide is elkirándulhattok csak alaposan készüljetek fel rá. 2020ban is járnak a hajók és vonatok !

Megpróbálom röviden leírni milyen is a Cinque Terre de ennél sokkal egyszerűbb lenne egy fotoalbumot megnézni mert a szavak nem adják vissza a valóságot (igaz a képek sem teljesen)

frissítve 2020 febr

Miről is van szó? Liguria Toszkánával határos régió, legközelebb Pisa és Lucca van hozzá. A Cinque terre jelentése '5 föld' hiszen 5 kis faluról van szó amik a hegyvonulat lábánál, a tengerparton találhatók. Valójában az egész ligur part nagyon hasonló kis falvakkal tarkított csak azok nem annyira népszerűek ergo nincsenek annyian. Az Unesco listájára is felerült ez a rész ezért egy nemzeti parkot és létrehoztak hogy védjék a természetes környezetet, tengeri életvilágot és az épületeket is. Az 5 falun kívül beletartozik még mindkét irányban a szomszédos falvak vagyis Levanto és Portovenere sőt utóbbi mellett a 3 sziget is. Valójában még La Spezia nagyvárosa és a szomszédos Lerici és Telaro is idetartozik de ezekben nincsen olyan nagy tömeg bár.....

A hajóval érkezők általában délről vagyis Portovenere érintésével felől közelítik meg a Cinque terrét vagyis dél felöl, elsőként Riomaggiore-t látják meg, aztán Manarola, a harmadikban nem áll meg a hajó (Corniglia) és aztán Vernazza és végül Monterosso. A falvak elrendezése nagyon hasonló, középen egy mély utca vezet a tengertől felfelé szűken a színes házak között , az oldalsó utcákhoz többnyire meredek lépcsőn lehet felmenni és a házak mögött újabb utcácskák és kis kertek vannak.  A hajók egy sziklánál tudnak kikötni de nincsen igazi kikötő (kivéve Monterossot) és miközben a hajó inog ki lehet szállni a kis hídon amit tartanak erősen. Mindenhol van fürdési lehetőség, csak nem hosszú homokos parton (kivéve Monterosso) hanem kavicsos, sziklás részeken ami kicsit kényelmetlen de így tisztább a víz is. A középső főutcán vannak kis éttermek, boltok és kávézók, mindegyikben van legalább egy kis templom és feljebb kolostorok, várromok, borospincék, hétvégi házak.

Az éttermekben próbáljátok ki a ligur területen híres pesto-t vagyis bazsalikomból készült zöld szószt amit kennek tésztára de a focaccia nevű lapos kenyérfélére is vagy pizzára. A tenger miatt kihagyhatatlanok azok az ételek amiket halból vagy más tengeri herkentyűből vagyis rákból, tintahalból készítenek. A meredek hegyoldalakon szinte hihetetlen módon szőlőtőkék sora is fut minden felé tehát van saját boruk is ami a klima egyedisége miatt szintén egyedi, ki kell próbálni! A citromból limoncellot vagy narancsos váéltozatot készítenek de vannak főszernövények és spéci tésztafélék is mint a pénzérméhez hasonlító és a testaroli ami egészen más. Sok a kézműves aki egyedi ékszert, festményeket, szandált, ruhákat vagy kerámiát árul és bőrdolgok, rengeteg szuvenír is várja a turistákat. A hegyoldalon szőlőt művelnek akrobatikus ügyességgel és ezt a bort is árulják, ez a Cinqueterre DOC de van Vermentino is.

Riomaggiore : ha hajóval érkeztek az 5 faluból ez az első, de vonattal is ez az első ha La Speziából jön valaki. A gyalogösvények leghíresebbje, a via del Amore innen vezet át a második faluba (Manarola) de ez ugye most évek óta le van zárva mert az esőzések miatt nem biztonságos. Ez is egy szinte ék alakú völgyben található magas hegyek között sőt kettőben mert szemből nézve jobbra fut a főutca balra az állomás felett újabb házak állnak. A kettő között egy dombon van a vér és egy templom ahova fel lehet mászni nyaralók, szőlősorok és citromfák között. Ne keresseretek kikötőt mert a hajók egy sziklához kötnek ki jobbra és egy fel-le mozgó keskeny hídon lehet fel és le szállni ezekről. Közben gyönyörködhetőnk az erősen sziklákhoz csapódó hullámok habos ívén és a mély tenger fantasztikus kék színében. Tehát homokos strand sincsen csak a sziklákon lehet bemenni fürödni, vagy a falutól délre található kavicsos strandra átmenni. Kis kávézók és kézműves boltok vannak egymás után , isteni a fagyi is. Ez a falu a legnépesebb és itt van szerintem a legtöbb étterem, kávézó ahol este nagy nyüzsi van és sok fiatal. A kikötőben egy Michelin csillagos étterem mellett csónakkölcsönző és az aluljáróban egy búvárközpont is van. 

Manarola: Rossz idő esetén mindig megállunk itt mert a városkát védő oldalső sziklás részen ki lehet gyalogolni a 'tengerbe' és visszsanézve majdnem olyan jól rálátni a házakra mint a hajóról. Gyalogosan a híres via del Amore-n is eljuthatunk ide Riomaggioreből ide - ha egyszer végre megint járható lesz mert évek óta zárva van. Aki vonattal érkezik az az állomástól egy elég hosszú alagúton jutva éri el a főutcát, miközben fényképek és régi térképeket nézegethetünk mindkét oldalon. Hasonlóan a többi városkához itt is egy főutca megy középen a völgy alján, amait valaha egy folyó vágott bele a sziklákba és a házak két irányban szinte egymásra épülve futnak fel a hegyoldalra jobbra balra. A kacskaringós utcán több helyen kis terek is vannak padokkal persze többkis kávézó, étterem, szuvenirbolt is kínálja portékáját. Mikor januárban voltam erre és lementünk a tengerig ki voltak húzva a színes csónakok is az utcára, felettük a színes házak.... leírhatatlan. Itt sincsen igazi strand helyszűke miatt tehát aki fürdöni szeretne az óvatosan beleereszkedhet a tengerbe a sziklák között , a középső részen több korlátos lépcső is van erre. Kifeküdni egy kis napozáshoz megfelel bár nem nagyon kényelmes, van egy zuhanyfej is oldalt.

 

Corniglia : egyszer ősszel jártam erre a ksifiammal és egy ismerősün keresztül foglaltam szállást egy kis panzióban , csak azt felejtették el mondani hogy itt nem áll meg a hajó. Hogy miért ezt hamar megértettem mikor lementünk a partra ami a várostól elég messze van egy hosszú lépcsősor végén. Bár vittünk magunkkal törölközőt hogy megmártózunk erről lebeszéltek minket az ott ólö helyiek hiszen a veszélytelennek látszó hullámok odacsapnának minket a sziklafalhoz. Maradt tehát a láblógatás ott ahol ráadásul térdig bele is lehet éllni egy sziklára egy védettebb részen. Az út átmegy a városon de parkolni csak lejjebb tudtunk az autóval az állomáshoz vezető kacskaringós utca mentén (kijelölt helyen) amirt ha jól emlékszem a falu bejáratánál kértek előre parkolási díjat. Mivel magasan van a vízhez képest nagyon szép a kilátás és relatíve nyugodt hely mert nem özönlik el a turisták, ebéd után kifejezetten kihaltak voltak a mellékutcák. A klima viszont tengeri ezért citromfák, fantasztikus növények szinte dzsungele van az utcákon tereken. A Szent Péter templom homlokzata carrarai márvány és szép rózsaablaka van de amúgy elég egyszerűek a vonalai. Innen mi anno vonattal mentünk tovább de az állomás sem a faluban van hanem mellette/mögötte és ide egy másik meredek úton lehet lemenni autóval kacsakingózva vagy gyalog lépcsőzve.

Vernazza : A kedvencem és sajnos ezzel nem csak én vagyok így amire a turistafolyam is emlékeztet bármikor is érkeztem ide akár télen (lásd a képeket). A cikk elején írt kitérőben említett 2011es özönvíz nyomait amit még ma is látni a házak falán és a kis boltokban fényképeken láthatjátok ahogy gumicsizmában lapátolják a sarat a boltokból, kávézókból éttermekből. Az állomás és a kikötő között egy szinte teljesen egyenes utca fut amin a többi faluban megszokott szuvenírárusok, pékségek, fagyizók sem hiányozhatnak. A parton van egy sziklagáttal védett kis homokos strand ami mellett lebetonozott placcon zuhanyok vannak kitéve és az alacson falon mindig sokan napoznak. Itt is egy sziklás részen lehet kiszálni a hajóból de egyszerre kettő hajó is beállhat egymás mellé, a halászcsónakok ki vannak húzva a partra egymás mellé. A házak között vezet egy keskeny lépcső fel a Castello dei Doria-hoz vagyis egy régi várhoz aminek tornya a Belforte nevet kapta és innen rálátni a városka házaira és a köztük húzódó főutcára is ( belépős, és 2019ben a toronyba magába már nem negednek fel). A kikötőben álló Santa Margherita templomba is bemehettek, ez hasonlít a Portovenere és egy Monterossoban lévő templomra szürke csíkjaival és durva kőtégláival.

Monterosso (al Mare): A legészakibb és legnagyobb falu az 5 közül ahova többször is eljutottam hiszen az olaszoknál teljesen normális hogy egy délután strandoláson megkívánnak valami fínom halételt és 'ugorjunk el Monterossoba' felszólítás után több órát autóznak azért hogy naplementénél megmártózzanak vagy hogy egy híres étteremben megkostoljanak valami fínomságot. Nézzük a turisták szemszögéből a helyet - a többivel ellentétben itt nem csak egy sziklahasadék-völgyben húzódnak a házak egymás felett a házak hanem egy hosszabb homokos partszakasza is van. A kikötő itt egy igazi molo ahova egyszerre vagy 5 hajó is be tud állni és jelentősen benyúlik a kavicsos strand elé ezért védi azt. A vonat emögött a strand mögött lábakon álló felüljárón rohan át majd ahogy jött úgy tűnik el a másik oldalon a hegy gyomrába vezető alagútban. A város főutcája és kis mellékutcái emögött vannak ahol a megszokott kávézó-pizzéria-szuvenir boltok várják a turistahadat. Mi itt szoktunk megmártózni hiszen a színes lapos kövek még minket felnőtteket is lekötnek és a kristálytiszta vízben kis halakat is látni és mi ki szoktunk úszni a sziklásorig. A kikötőtől balra egy nagy szikla mellett át lehet látni a hosszú homokos partra is amin egyennapernyők és persze szabad részek is vannak . Itt van az állomás és a strandok büféiben siteni szendvicseket lehet kapni. Ide egy pici alaguton lehet átmenni aminek a végén kiérve szinte hívogat egy másik sziklatömb ami a vízparton áll mintha egy óriás köpte volta ki a fogát ide (hasonlat amit a gyerkőc szórakoztatására találtam ki). Itt többször is voltunk egy fürdésre vagy finom halas vacsorára mert az olaszok képesek ezért akár másfél órát is autókázni.

Egyéb: Portoveneréből lehet hajó kirándulásokat tenni a környező szigetekre is ehhez ott a kikötőben lehet venni jegyet- akinek több napra is sikerült eljutnia az erre is benevezhet egyik nap. A Cinque Terre városkáit összeköti egy gyalogút is a sziklafal szélén, korláttal védett, sportcipőben ajánlott megtenni kb 1-2 km hosszúak de tavasszal meg télen le vannak zárva. 2013ban csak kettő járható a Monterosso- Vernazza és a Vernazza- Corniglia részek. Pontos info a hosszukról, mennyi idő alatt járhatók végig és hogy melyik járható egyáltalán klikk ide  Az 5 városkát összeköti a vonat is ami rengeteg alaguton megy át és pár perc alatt ér egyikből a másikba de erről a másik, közlekedéses részben írtam.

És lássuk a Cinque terre park többi városkáját: Lerici az egyik kedvencem ahonnan nyáron én is hajóra szállok. Ez a tipikus halászfalu mindennel rendelkezik amit szeretek: pálmafás sétány a tengerparton, jachtok ringatóznak a kikötőben, vannak homokos partszakaszok és szűk utcák amin akár a várig is fel lehet menni. Ami egyedi az a várost szegélyező hegyoldal amin zöld erdők és titkos villák vannak és tökéletesen keretezik a kék tengert és a színes házakat. A védett öböl több km hosszú és a végén San Terenzo is rendelkezik várral és homokos parttal. Egyetlen nagy gond a közlekedés, napközben nem lehet behajtani a városba 10-18 óra között és a parkolás mindig nagy gond, majdnemhogy lehetetlen. 

szállások: a Pisa-Lucca részen lévőket nézzétek ha egy toszkán nyaralással egybekötve szeretnétek ide eljutni mert innen már közel van- klikk ide.

contentmap_plugin

You have no rights to post comments

mobil

Telefon: +39 331 8508 145