A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.

Pitti Palota és a Boboli kert

A Mediciek kissé katonai erődre hasonlító palotája az Arno túloldalán áll, mögötte a híres Boboli kert. Az épületben jelenleg több múzeum is található, érdemes bemenni mert sokkal díszesebb és szebb mint kívülről

A Pitti palota a város nyugati felén található, ha Budapesthez hasonlítjuk akkor a 'budai részen' vagyis itt is van egy magasabb rész a piazza Michhelangelo-val és sok zöld felülettel, elegáns villák rejtőznek a nagy kapuk mögött. Valójában Oltrarno-nak hívják vagyis az Arnon túli rész ha le akarjuk fordítani, leginkább kis boltocskák, antikváriumok találhatóak a szűk utcácskákban, kivéve a via Maggio Palazzoit. Ez utóbbi utcában található többek között Bianca Cappello gyönyörűen dekorált háza is – ő volt I. Francesco nagyherceg szeretője. A folyó ezen oldalán van a Santo Spirito- és a Santa Maria del Carmine templom is a Brancacci kápolnával ahol a híres . Kissé feljebb, a domb tetején a zöldbe ágyazott titokzatos villák között halad az út a Michelangelo térre, ahonnan valóban fantasztikus kilátás nyílik az egész városra. Ide mindenképpen el kell mennünk, ha Firenzében járunk.

Térjünk rá azonban a Pitti palotára, a legenda szerint az épületet Luca Pitti bankár kezdte el építtetni, mert túl akarta szárnyalni a Mediciek palotáját. Brunelleschi tervei alapján 1458-ban el is kezdődtek a munkálatok, de mivel a bankár közben tönkrement, így hamarosan hosszú időre le kellett állítani azokat, mígnem a Medici család felvásárolta az egészet 1549-ben. Kibővítették két oldalszárnnyal, és egészen 1743-ig, a dinasztia kihalásáig ez volt a rezidenciájuk. A Medicieket követően a Lotharingok, majd az olasz királyi család, a Savoják vették birtokukba. Ma állami tulajdon.
A 205 méter hosszú épületben több múzeum is helyet kapott: a volt lakosztályok (Appartamenti Reali), a Palota Képtár (Galleria Palatina), az Ezüstmúzeum (Museo degli Argenti) és a Modern Művészetek Múzeuma (Museo di Arte Moderna), korabeli Ruhamúzeum (Galleria del Costume) stb. Az épületet a több, mint egy kilométeres, zárt Vasari folyosó köti össze az Uffizi múzeummal, aminek része a Ponte Vecchio tetején átívelő rész is és egy templom oldalában vezet az utcaszint felett.

A palota homlokzata elég egyszerű, díszítések nélküli, csak a sok ablak oldja egy kicsit a komolyságát, és az előtte lévő tér, ahol a sok turista fiatal megpihen. A bejárat egy belső udvarra vezet, ahonnan a különböző múzeumokba, illetve a kertbe juthatunk, de van egy kávézó és kis boltocska is.

A kertből látszik az épület hátsó része is, itt középen egy zárt téren áll a Fontana del Carciofo (articsóka szökőkút), aminek dísze, ahogy a neve is mutatja, mi más lenne, mint egy bronz articsóka (Francesco Susini, 1641).

Királyi lakosztályok: A palota főbejárata felett találhatóak, a XVII. században alakították ki őket. A falakat különböző firenzei művészek freskói díszítik. A Mediciek távozása után a Lotheringek a XVIII. század végén teljesen felújítottak őket neoklasszikus stílusban. A termek valóban pompásan vannak berendezve; a mennyezet aranyozott és fehér stukkóval díszített, szokatlan mintákkal, mint például a papagáj terem, ahol a falakat rózsaszín papagájmintás anyag borítja. Mikor Firenze lett Olaszország fővárosa (1865-70) a Savoia-i családból II. Emánuel király reprezentációs lakosztályokká alakította ezt a részt. Különösen szép a Sala delle Nicchie (Fali fülkés terem), de van itt ebédlőterem, trónterem, bálterem is. Sok értékes tárgy is található itt, úgy mint értékes kínai és japán vázák, csillárok, Savoiai címeres baldachin és festmények.

Palota Galeria: Egy fantasztikusan gazdag gyűjteményt láthatunk itt, főleg barokk és reneszánsz festményeket. Nem időrendi sorrendben, hanem egyszerűen a Mediciek kívánsága szerint sorakoznak itt az alkotások. Az első öt terem mennyezete freskókkal díszített, melyeket Pitero da Cortona kezdett el festeni 1641-ben, majd Ciro Ferri folytatta a munkálatokat. Az allegorikus téma elmeséli, hogy hogyan tanul egy herceg az istenektől, akik között megjelenik Minerva, Venere, Apollo, Marte, Giove és Saturnusz. A többi terem privát lakosztály volt eredetileg, köztük Napóleon fürdője is, amit ő maga ugyan soha sem használt. Bár a Mediciek gyűjteményének nagy része az Uffiziba került, maradt itt azért Botticelli, Raffello, Filippo Lippi, Perugino, Tiziano, Tintoretto, Caravaggio Rubens és Van Dyck festmény is.

Ezüstmúzeum: A földszinten és félemeleten található a Museo degli Argenti, a Mediciek nyári lakosztályában. Nem csak ezüst tárgyakat állítottak itt ki, hanem római üvegeket, kristályokat, elefántcsontokat, szőnyegeket, arany és értékes kövekből készült tárgyakat is. Különösen Lorenzo il Magnifico római, bizánci és firenzei vázái szépek, mert mindegyik egyedi, aprólékos díszítésű. Vannak márványból és ékkövekből készült mozaikok, és a Medici család tagjai ábrázoló képek is. Lényegében véve a Medici család legértékesebb holmijai vannak itt összegyűjtve.

Modern Művészetek Galériája: A festmények az 1784-1924-ig terjedő időszakból származnak, nagy részüket a Lotharingiaiak vásárolták a palota díszítéseként. Más állami kincseket is elhelyeztek itt, privát gyűjteményekből felajánlott darabokat. Neoklasszikus és romantikus stílusú festmények vannak itt, XIX. századi mesterektől. Érdekesek a 'foltos'-nak nevezett technikával készült képek, amelyek színfoltokkal próbálták visszaadni a toszkán nap árnyalatait.

Ruhamúzeum Az 1983-ban megnyílt kiállítás a XVIII. század végétől az 1920-as évekig követi a divat változását. A termek egy részét egy 1911-es leírás alapján restaurálták eredeti formában.

Aztán ott a Boboli kert, folyt köv

 

Nyitvatartások és jegyárak a Múzeumoknál a Tanácsaim menüben vagy klikk ide.

contentmap_plugin

You have no rights to post comments

mobil

Telefon: +39 331 8508 145