Firenzétől délre - Chianti

Firenzétől délre található a Chianti rész egészen Sienáig, innen származnak a híres toszkán borok is.  A jellegzetes dombokon szőlősorok futnak és ciprusfák sora jelzi a  tanyákat, régi várakat

A Chianti borvidék a jellegzetes ciprusfákkal körülvett birtokokon Itália leghíresebb vörösborát termelik. Ez az a régió Olaszországban, ahová talán a legtöbb látogató érkezik a világ minden tájáról. A fekete kakas védjeggyel ellátott borokat termelő vidék maga is hat körzetre oszlik: a Chianti Classico-ra, az Arezzói-dombságra, a Firenzeire, a Sienai dombságra, továbbá Montespertoli-ra és a Chianti Rufina-ra.

Akik be akarják járni a világhíres borvidéket, talán a legjobb, ha Firenzéből indulnak el - a Cassia-nak nevezett úton (SS2), ami a via Senese-től indul, San Casciano Val di Pesa, és Poggibonsi felé majd Sienába ér. Innen érdemes Arezzo felé indulni és 15 km után Castelnuovo Berardegna felé elkanyarodni, és itt kezdődik az igazi Chianti rész. A SS484 után az SS408 -as úton juthatunk el Castello di Brolio-n át Gaiole in Chianti-ba, aztán Badia a Coltibuono területére.

Castello di Brolio a firenzei Ricasoli család egyik bázisa a 12. századtól mely a Firenze és Siena közötti harcokban volt fontos . Aztán a békeidőkben átalakították kastéllyá és azóta bort termelnek mely a világon szinte mindenhol ismert. Nekem a sok vékony elegáns torony miatt mesebeli kastély hatása van sőt egy romantikus geometrikus olasz kert is tartozik hozzá.

Impruneta  Ez az álmos kisváros a Chianti rész kezdete, nincsen igazán fontosabb látnivalója, de a szeptemberi borfesztivál fantasztikus hangulatú. Elhelyezkedése miatt firenzei kirándulásokhoz is ideális: busszal a városközpont ugyanis csak fél óra. Itt található Matteo kis panzioja rusztikus szobákkal, kis étteremmel klikk ide

Greve in Chianti  Sokan a Chianti kapujának tartják ezt a várost, amely nagyjából Firenze és Siena között félúton található. A Chianto Classico világhírű borának termelési központja, itt tartják a legnagyobb borvásárt is minden év szeptemberben. Nevét a várost átszelő Greve folyóról kapta. Bár 1325-ben teljesen felégette Lucca főhercege ( Castruccio Castracani ), a város hamarosan újjáépült és jelentős fejlődésnek indult.  Főtere a piazza Matteotti évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a város életében, a heti piacot manapság is szombatonként tartják, de gyakran szerveznek itt egyéb ünnepségeket (sagrakat), fesztiválokat is. Ideális helyszín ahhoz, hogy utunk során megpihenjünk itt, megigyunk egy kávét, együnk egy fagyit, vagy borozgassunk valamelyik étterem asztalainál. A loggia árkádjai alatt érdemes betérni a l'Antica Macelleria Falorni henteshez, ami 1729-tól készíti finomságiat, vagy a Bottega dell'Artigianato-ba, amely szövetek, olajfák megmunkálására szakosodott.

A főtér közelében van Giovanni da Verrazano szobra is, ő volt az, aki felfedezte New York egyik öblét és ma az otteni híd viseli a nevét. De érdemes megnézni közelebbről a városházát és a gyönyörű festményeknek otthont adó Santa Croce templomot is. A városban van egy Bormúzeum is, Museo del Vino valamint a Museo di Arte Sacra ( Egyházi Művészet múzeuma), ami lényegében Szent Ferencnek állít emléket. A közeli Montefioralle kastély pedig Amerigo Vespucci családjának tulajdonában volt aki a legenda szerint itt született.

Giaole di Chianti  A Chianti régió központja, érdemes rövid látogatást tenni főterén és kis utcáiban A középkorban alapították a Valdarnot és Chiantit összekötő út mentén, ez volt Vertine és Barbischio kastélyának piaca. A XIII. században Firenze három védővárának egyike volt ( Castellina és Radda di Chianti mellett) de nem volt várfallal körbevévve ezért is rombolták le sokszor.  A közelben található a szőlőültetvényekkel körülhatárolt Meleto vára is, ami valaha az egyik legfontosabb firenzei család, Ricasoli tulajdona volt. Ma a bor termelésén kívül cinta senese malacok tenyésztésével is foglalkoznak, ja és esküvőket tartanak. A közelben van egy villává alakított apátság is az Abbazia di San Lorenzo a Coltibuono.

Radda in Chianti – az Abbia és Pesa folyók völgyében terül el. A lakott terület a részben megmaradt városfalon belül található. Az óváros egy főútból áll, amely a kis térre vezet, ahonnan kilátás nyílik mind a Palazzo del Podestàra, mind a plébániatemplomra. Mivel Radda városi elrendezése az évszázadok során nem változott, polgári otthonai megőrizték középkori szerkezetüket, amelyek csak a 20. század vége felé végzett restaurálási munkálatok után kerültek napvilágra. A faluban említésre méltó még a Palazzo Minucci és más kisebb épületek, amelyek mindegyike a 17. és 18. század között épült, mint a Nagyhercegi jégtároló ( La ghiacciaia granducale). Ebben télen összegyűjtötték és lepréselték a havat, amely jégtömbökké állt össze így északi fekvésének és részben földalatti elhelyezkedésének köszönhetően biztosította nyárra a jeget. Itt található még a Museo d'arte sacra del Chianti.

Castellina in Chianti – részben az Abbia völgyében, részben a dombokon helyezkedik el. Az etruszkok egykori jelenlétét a térségben két építmény is tanúsítja, az egyik egy sírhely ( Tumulo di Montecalvario ), a másik egy nekropolisz ( Necropoli del Poggino ), benne 4 jelentős sírhellyel. A jelentős turizmusnak köszönhetően a településen komoly felújítási munkák történtek. Érdekesség a Palazzo Bianciardi, mely 1515-ben vendégül látta X Leo pápát, aki elhelyezte homlokzatán a középkori címert, valamint az Ugolini-Squarcialupi Palazzo. A Villa Bargaglit és a a Castello di Fonterutolit szálláshellyé alakították, ahogy sok más villát a környéken.

Montespertoli – 3 folyó, a Pesa, az Elsa és a Virgino völgyében található, alig 25 km-re Firenzétől. Sok firenzei költözik ki ide a mára kaotikussá és túzsúfolttá vált városból. Számtalan agriturismo és pincészet található itt, a Chianti bor egyik híres termővidéke. Ha már itt vagyunk, keressük fel Poppiano-t, a ma is látogatható X. századbeli Guicciardini hercegi kastélyt . Az itt élők egy nemesi család leszármazottai és olívaolaj-termeléssel foglalkoznak de van boruk is. A város tagja 3 nemzeti hálózatnak is, mint a Città del Vino, Città dell'Olio e Città del Tartufo (szarvasgomba). 

San Casciano Val di Pesa – a bortermelésen kívül olivaolajáról és általában mezőgazdasági terményeiről is ismert település. Itt található a La pieve di San Pancrazio, érdekes példája a lombard ihletésű román stílusú építészetnek: háromhajós, pillérekkel tagolt alaprajzot követ, két apszisban végződik. Találunk itt egy XVII. századi fa feszületet, a harangtorony a bal oldalon van. A Santo Stefano a Campoli plébániatemplom már a 10. században létezett és megőrizte román stílusú külsejét. A decimoi Santa Cecilia plébániatemplom valószínűleg a környék legrégebbi temploma, Nagy Károly egy 774-ből származó dokumentumban említi. A Casa Machiavelli, vagy ahogy közismerten nevezik, az 'Albergaccio' száműzetése idején Niccolò Machiavelli otthona volt. A Giuliano Ghelli Múzeum, a Santa Maria del Gesù templomban és kolostorban található. Az óvárosban találhatóak még a Palazzo del Cassero, ami egy erődített épület, a Chianti-torony, amit eredetileg víztoronynak neveztek és a Palazzo del Greco, egy impozáns lakóépület. Kastélyokból sem szűkölködik a városka ( Castello di Bibbione, Castello di Gabbiano, Castello di Pergolato, Castello di Montefiridolfi, Castello il Palagio ).