Pitti Palota és a Boboli kert

A Mediciek kissé katonai erődre hasonlító palotája az Arno túloldalán áll, mögötte a híres Boboli kert. 

A Pitti palota a város nyugati felén található, ha Firenzét Budapesthez hasonlítjuk akkor a 'budai részen' . Az Uffizitől elindulva a Ponte Vecchion átkelve egyenesen tovább kell menni és egyszercsak a téren vagyunk ahol a palota bejárata is található. Már ezen az utcán is több híres művészbolt mellett megyünk el de a kis utcákban még több van belőlük legyen az képkeretező vagy porcelánbolt, selyemsálak vagy egyedi cipők néznek ránk a kirakatokból .

Térjünk rá azonban a Pitti palotára, a legenda szerint az épületet Luca Pitti bankár kezdte el építtetni, mert túl akarta szárnyalni a Mediciek palotáját. Brunelleschi tervei alapján 1458-ban el is kezdődtek a munkálatok, de mivel a bankár közben tönkrement, így hamarosan hosszú időre le kellett állítani azokat, mígnem a Medici család felvásárolta az egészet 1549-ben. Kibővítették két oldalszárnnyal, és egészen 1743-ig, a dinasztia kihalásáig ez volt a rezidenciájuk. A Medicieket követően a Lotharingok, majd az olasz királyi család, a Savoják vették birtokukba. Ma állami tulajdon.
A 205 méter hosszú épületben több múzeum is helyet kapott: a volt lakosztályok (Appartamenti Reali), a Palota Képtár (Galleria Palatina), az Ezüstmúzeum (Museo degli Argenti) és a Modern Művészetek Múzeuma (Museo di Arte Moderna), korabeli Ruhamúzeum (Galleria del Costume) stb. Az épületet a több, mint egy kilométeres, zárt Vasari folyosó köti össze az Uffizi múzeummal, aminek része a Ponte Vecchio tetején átívelő rész is és egy templom oldalában vezet az utcaszint felett.

A palota homlokzata elég egyszerű, díszítések nélküli, csak a sok ablak oldja egy kicsit a komolyságát, és az előtte lévő tér, ahol a sok turista fiatal megpihen. A bejárat egy belső udvarra vezet, ahonnan a különböző múzeumokba, illetve a kertbe juthatunk, de van egy kávézó és kis boltocska is.

A kertből látszik az épület hátsó része is, itt középen egy zárt téren áll a Fontana del Carciofo (articsóka szökőkút), aminek dísze, ahogy a neve is mutatja, mi más lenne, mint egy bronz articsóka (Francesco Susini, 1641).

Királyi lakosztályok: A palota főbejárata felett találhatóak, a XVII. században alakították ki őket. A falakat különböző firenzei művészek freskói díszítik. A Mediciek távozása után a Lotheringek a XVIII. század végén teljesen felújítottak őket neoklasszikus stílusban. A termek valóban pompásan vannak berendezve; a mennyezet aranyozott és fehér stukkóval díszített, szokatlan mintákkal, mint például a papagáj terem, ahol a falakat rózsaszín papagájmintás anyag borítja. Mikor Firenze lett Olaszország fővárosa (1865-70) a Savoia-i családból II. Emánuel király reprezentációs lakosztályokká alakította ezt a részt. Különösen szép a Sala delle Nicchie (Fali fülkés terem), de van itt ebédlőterem, trónterem, bálterem is. Sok értékes tárgy is található itt, úgy mint értékes kínai és japán vázák, csillárok, Savoiai címeres baldachin és festmények.

Palota Galeria: Egy fantasztikusan gazdag gyűjteményt láthatunk itt, főleg barokk és reneszánsz festményeket. Nem időrendi sorrendben, hanem egyszerűen a Mediciek kívánsága szerint sorakoznak itt az alkotások. Az első öt terem mennyezete freskókkal díszített, melyeket Pitero da Cortona kezdett el festeni 1641-ben, majd Ciro Ferri folytatta a munkálatokat. Az allegorikus téma elmeséli, hogy hogyan tanul egy herceg az istenektől, akik között megjelenik Minerva, Venere, Apollo, Marte, Giove és Saturnusz. A többi terem privát lakosztály volt eredetileg, köztük Napóleon fürdője is, amit ő maga ugyan soha sem használt. Bár a Mediciek gyűjteményének nagy része az Uffiziba került, maradt itt azért Botticelli, Raffello, Filippo Lippi, Perugino, Tiziano, Tintoretto, Caravaggio Rubens és Van Dyck festmény is.

Ezüstmúzeum: A földszinten és félemeleten található a Museo degli Argenti, a Mediciek nyári lakosztályában. Nem csak ezüst tárgyakat állítottak itt ki, hanem római üvegeket, kristályokat, elefántcsontokat, szőnyegeket, arany és értékes kövekből készült tárgyakat is. Különösen Lorenzo il Magnifico római, bizánci és firenzei vázái szépek, mert mindegyik egyedi, aprólékos díszítésű. Vannak márványból és ékkövekből készült mozaikok, és a Medici család tagjai ábrázoló képek is. Lényegében véve a Medici család legértékesebb holmijai vannak itt összegyűjtve.

Modern Művészetek Galériája: A festmények az 1784-1924-ig terjedő időszakból származnak, nagy részüket a Lotharingiaiak vásárolták a palota díszítéseként. Más állami kincseket is elhelyeztek itt, privát gyűjteményekből felajánlott darabokat. Neoklasszikus és romantikus stílusú festmények vannak itt, XIX. századi mesterektől. Érdekesek a 'foltos'-nak nevezett technikával készült képek, amelyek színfoltokkal próbálták visszaadni a toszkán nap árnyalatait.

Ruhamúzeum Az 1983-ban megnyílt kiállítás a XVIII. század végétől az 1920-as évekig követi a divat változását. A termek egy részét egy 1911-es leírás alapján restaurálták eredeti formában.

Aztán ott a Boboli kert, mely egy szépen beültetett, teraszosan kiépített, gondozott kert a palota mögött a Mediciek idejéből. Az olasz kertekhez hasonlóan mediterrán növényekkel ültették be ezt a szabálytalan formájú és emelkedős részt szobrokkal, szökőkutakkal díszítve. Buontalenti nevéhez fűződik az első kert kialakítása aztán a Lorenák és Savoiai család is változtatott rajta és ma egészen a Porta Romana vársokapuig elnyúlik. Az 1700as évekből maradt a rokoko Kaffeehaus és a század végén elkészült Limonaia de sokan szereti a mesterséges és díszes barlangokat is. 

Nyitvatartások és jegyárak, eőre foglalás a Múzeumoknál a Tippek menüben vagy klikk ide.