Pitigliano és Sorano

Pitigliano, Sorano a tufára épített városok - 'le cittá del tufo'. Történetük, félépítésük is egész hasonló, közel vannak egymáshoz minden értelemben hasonlóak de mégsem. Fantasztikusak, külömlegesek én nem tudok betelni velük! Kár hogy olyan messze vannak tőlünk

Kezdjük azzal hogy bár 25 éve élek itt csak ritkán jutok le ide mert messze van tőlünk, van hogy fél évig nem megyek. A tapasztalataim azt mutatják hogy tavasszal és októberben is sokan vannak erre felé, nyáron talán jobb mert a legtöbben inkább a tengerparton strandolnak. A terület általános jellemzője a sok szőllőültetvény és az olajfák sora, itt kevésbé dombos inkább hegyes a táj sok kanyargós úttal és épp ezért fantasztikus kilátással a magyasabb pontokról. Itt is voltak kézművesek akik mindenféle vágodeszkát, fakanalat meg apróságokat árulnak, nekem tetszett a kerámiás bolt és voltak érdekes butikok extra ruhákkal és ékszerekkel is. Na de nézzük őket egyenként:

Pitigliano

Kis-Jeruzsálemként is hjvják a nagyszámú és élénk zsidó közösség miatt.Az őskori településtől kezdve az etruszkokig akikre a környéken felfedezett sírok, tufába vájt utak és a városfal.... a rómaiakig, akiknek jelenléte nyomot hagytak a városban. Később az Aldobrandeschi család fennhatósága alá tartozott, majd Anastasia Aldobrandeschi 1293-ban feleségül ment Romano Orsinihez és a házasságba hozományként vitte ezt a területet, Pitigliano pedig megyeszékhely lett. Ezután évszázadokig az Orsini családé volt, akiknek folyamatosan meg kellett küzdeniük a területért Sienával, Orvietóval, majd a firenzei Mediciekkel. Végül 1604-ben a Toszkán Nagyhercegséghez csatolták a Medicieket azonban nem érdekelte a város, ami így csak később, a XVIII. században kezdett kicsit élénkülni a Lorena-k idején.

Ez egy alig több, mint 3000 fős település Grossetotól nagyjából 80 km-re DK irányban fekszik. Mi általában egy séta és kávé idejére állunk meg ez kb 2,5 óra. Sovana és Soreno mellett az a város, amelyet cittá del tufo hívnak, azaz a tufa városának. Épületei beleolvadnak a szürke sziklákba, amelyekre épült, olyan mintha azokból faragták volna és valóban van is benne igazság. A Lente és a Meleta folyók által öntözött zöld területen de 313 méteres magasságban található ami még meseszerűbbé teszi ezt a falucskát. Nem véletlenül került fel Pitigliano Olaszország legszebb falvainak listájára.

Kis Jeruzsálemnek pedig azért hívják, mert jelentős az itt élő zsidó közösség, már a XVI. században Pitigliano nyújtott menedékhelyet a zsidó kisebbségnek. Egy teljes zsidó negyed van itt, olaszul ghetto: kóser hentessel, sütödével, pincékkel, a közösség életének színtereivel és zsinagóga is. Ez utóbbi 1598-ban épült, és habár a II. világháború alatt bombatámadások érték, mára sikerült helyreállítani. Erre utal a Museo di Cultura ebraica ( belépő 6 euro). Ja és gyakran állnak itt katonák gépfegyverrel a szűk utcában, mi is láttunk mindig őröket. Megnézhetitek a régészeti múzeumot - Museo Civico Archeologico Fortezza Orsini. A környék látnivalóit és múzeumait, videokat is találhattok a Maremma Múzeumok weboldalán, klikk ide.
A kis települést több mint 60 vicoli, azaz szűk utcácskák szelik keresztül-kasul, mindenféle bolttal, ahol helyi termékeket árulnak. Ezek egyike a helység büszkesége: a Bianco di Pitigliano, az régió egyik legfinomabb fehérbora.

Ünnepek:

• minden év március 19-én van a Torciata di San Giuseppe, amikor egy csapat makaráns férfi elégeti a telet jelképező bábut. A máglyát körbetáncolják ezek a középkori ruhába öltözött férfiak akik a fákylákkal megvilégított utcán vonulnak fel. 
• május egyik vasárnpaján (60nappal Húsvét után) rendezik az Infiorata nevű ünnepet, Corpus Domini körmenet napján. A belső kis utcákat virágszőnyeg fedi, a színes szirmokból, levelekből fantasttikus képeket, mintákat raknak ki napokon keresztül.
• augusztus utolsó hetében van a Petilia fesztivál, koncertekkel, étellel-itallal.
• szeptermber természetesen itt is van borfesztivál
• szilveszterkor nagy utcabál és tüzijáték várja a szórakozni vágyókat

Érdemes végigjárni a város közelében a Le Vie Cave-t, vagyis az etruszkok által tufákba vájt utakat, de akkor, ha azok nem vizesek és csak megfelelő cipőben. Mi több ilyet is megnéztünk, ki vannak írva az utak mentén főleg az etruszk romkertek, sírkertek közelében. 

Sorano

A másik kisváros a tufába vájt jellegzetes épületeivel, úgy is nevezik hogy a toszkán Matera- utalva ezzel az igazi, dél-olasz Matera városára. Története megegyezik Pitiglianoéval: már az etruszkok idején lakott volt, évszázadokkal később pedig az Aldobrandeschi családtól házasság révén, hozományként került az Orsini-ak tulajdonába. Ez utóbbiak hatékony erődöt építettek, mely sikerrel védte meg a várost, és amely a mai napig is uralja a város képét.  

Sorano történelmi belvárosában megnézhetitek az Orsini erődöt az 1800-as évekből, a Masso Leopoldino melynek híres az óratorny Torre dell'Orologio, ide érdemes felsétálni, gyönyörű a kilátás a tájra. A San Nicola templom és a  régészeti múzeum Museo Archeologico  Mi felmentünk a 'punto panoramico' táblát követve a véros közepén magasodó fenti teraszra ahonnan minde irányban belátni az utcákba -  eleve fantasztikus de ha mindez naplementekor történik mint velünk akkor meg egyszerűen libabőrös érzés- lásd a képeimet. 

Itt is jelentős számú zsidó kisebbség élt, még a Mediciek alakítottak ki itt egy zsidó negyedet a XVII. században, de két évszázaddal később a zsidók elhagyták a települést, néhány épület a negyedben azonban még mutatja egykori jelenlétüket. Innen, ha a Porta dei Merli-n keresztül kisétálunk a városból, a Lente folyó irányába, akkor az etruszkok által tufába vájt romantikus utak, a le vie cave egyikén találhatjuk magunkat. Akár itt, akár Pitiglianóban érdemes felfedeznünk egy-egy ilyen, gyakran zöld növényzettel takart „utcácskát",amelyek etruszk sírokhoz is elvezetnek.

Itt is van egy elegéns fürdő a Terme di Sorano, ahol a medencék mellett hotel és étterem is van.