Egy gyerkőc és kutya is a család része - transitszállás után Firenzében aludtak pár éjszakát majd Lajaticoba jöttek egy hétre. Padova, Ferrara, Bologna, Firenze, Siena... San Galgano (2014 júli)
2014 juliusi mail
Kedves Viki!
Nyaralásunk véget ért, hazajöttünk, de nem felejtjük Lajaticot, Sienát, Firenzét, a csodálatos tájat. A segítséged nélkül biztos lassabban, nehezebben szoktunk volna bele az olasz életbe. Mi segített leginkább? A szálláskínálat mellett az utazási információid (az útvonal leírásaid tökéletesen pontosak voltak), a közlekedésre, parkolásra, vásárlásra vonatkozó útmutatások, na és persze a programajánlataid. Köszönjük. Reméljük, még visszatérünk!!! Csatolva küldöm élménybeszámolónkat utazásunkról, ha gondolod, tedd fel a honlapodra, hátha mások ötleteket meríthetnek belőle.:
A Sopron-Firenze távra 8 órát írt az útvonaltervező, az nekem min. 10 (kicsi, lassú kocsi, óvatos vezető!!) plusz a megállók!! Úgy döntöttünk, két részletben megyünk le, közben pár látnivalót beiktatva. Első nap Palmanovát néztük meg, erődváros, szabályos 9szögű alaprajzát, védőfalát megőrizte. Érdemes egészen a városközpontig bemenni autóval, és egy rövid sétát tenni a 6szögű főtéren. Első éjszaka Padovában a Tulip Inn hotelben 90 Euróért vettünk ki egy 4 ágyas szobát (tiszta, tágas szoba, kényelmes ágyakkal). Tranzitszállásnak tudom ajánlani.
Firenzéig 3 órás utazás várt ránk, így nyugodtan betervezhettük erre a napra Padován kívül Ferrarát és Bolognát is. Padovában a Szent Antal téren parkoltunk a bazilika mellett (Donatello lovas szobra a kora-reneszánsz idejéből), majd átsétáltunk a Prato della Valléra. Ferrara már jóval hangulatosabb, sok száz biciklista városa, egy sétára érdemes megállni. Itt láttunk először csupa téglából épült házakat, hangulatos, szűk utcákat.
Első nagy városunkból, Bolognából ami megmaradt: a nagy forgalom, a nehezen megtalálható és drága parkoló, a két ferde lakótorony – itt még nem gondoltuk, hogy Olaszországban szinte minden torony dől valamerre, a San Petronio Bazilika, mely sem befejezetlen homlokzatával, sem belső terével nem kápráztatott el minket.
A Bologna-Firenze autópálya szakasz délután, este, fáradtan, kevésbé gyakorlott sofőrnek bizony embert próbáló (szűk sávok, beton terelők mindkét oldalon, nagy forgalom, kanyargós, hegyi szakaszok sok alagúttal, ahol még jobban összeszűkül, a sebesség is ennek megfelelő: max. 70-90 km/óra, és ha teheted, ne iktass be itt pihenőt vagy tankolást, mert a felvezető sáv annyira rövid, hogy életveszélyes visszasorolni a kamionok közé!), de a hegyek túloldala, Firenze látképe mindenért kárpótolt!!
Szállásunkat (Monika firenzei lakása) Viki útleírása alapján egyetlen eltévedés nélkül megtaláltuk, ami nagy szó egy ekkora városban! A szállástól gyalog 20 perc alatt a pályaudvarnál voltunk, tehát tökéletes az elhelyezkedése. Firenzében másfél napot töltöttünk, még kb. 2 kellett volna, hogy mindent meg tudjunk nézni, de legalább lesz miért visszatérni! Ingyenes parkolóhelyet találhatunk a Boboli kert végétől induló (Porta Romana) utak valamelyikében. Érdekes tapasztalat volt, hogy sem pénteken zárás előtt pár órával, sem szombaton reggel-délelőtt nem állt sor az Uffizi képtárnál (max. az előre foglalt jegykiadásnál-de ott is csak 10-20 perces lehetett a sor), így aztán mi is bementünk, bár nem terveztük. Mi 2014. július 11-12-én voltunk Firenzében. Arra gondoltunk, hogy talán a turnusváltás miatt voltak ennyire kevesen. Egyébként is javaslom, aki teheti, nézze meg Firenzét reggel, úgy 9 óráig kevés a turista, a Ponte Vecchión nincsenek még nyitva az üzletek, könnyebben lehet haladni, több mindent látni!
Szombaton este már Lajatico mellett, az 52es apartmanházban aludtunk, amit Viki leírása alapján szintén gond nélkül megtaláltunk. A ház, az apartman, a medence, a kilátás mind-mind csodálatos volt, nem csalódtunk a honlapon leírtakban. Lajatico címszavakban: csend, nyugalom, főtér kávézó-fagyizó, előtte sziesztázó helyiek, na és persze a Teatro del Silenzio vagyis a szabadtéri színház. Kellemes meglepetés volt egy esős nap délelőttjén Peccioli, a közeli kisváros, aki teheti, sétáljon egyet a főtéren, és keresse meg az egyik eldugott utcában egy kapualjból nyíló feljáratot a városka kilátóhelyéhez, megéri a házak között felkapaszkodni a lépcsőkön, és letekinteni a környékre! Garantáltan kevés turista találja meg!!
Volterrában kétszer voltunk, először sikerült egy 6 Eurós parkolót kifognunk így másodszorra már keresgéltünk. Érdemes elindulni a Római Színház felé, elmenni a színház előtt is, és megkeresni a Viale D'Annunzio végén lévő ingyenes parkolót (Piazzale di Docciola). Hosszú lépcsősor vezet fel a Via di Sottóra.
San Galgano nyitott tetejű kolostorromja hívogatja a turistákat, de a július-augusztusi időszakban csak annak ajánlom, akit nem zavar, ha egy ilyen csodálatos, elmélyülésre, szerzetesi elvonulásra épített templomban műanyag széksorokat, fém lelátókat és hangosan dolgozó munkásokat kell kerülgetnie a nyári szabadtéri koncertek miatt. Igaz, hogy olcsóbb ilyenkor a belépő, de még igazán jó fényképet sem lehet készíteni, nemhogy a hely szellemét megérezni.
Pisa, Siena, Lucca, San Gimignano kihagyhatatlan, de érdemes minden kis faluban, városban megállni, mind Toszkána, mind olasz!!
egyéb: Több útikönyv közül mi ezt tudtuk legjobban használni: Toscana – Firenze és az Arno-parti városok, Siena és a Chanti-vidék. Merhavia Könyvkiadó. Bp. 2007.
Közlekedési információk: Parkolás: a fehér csíkkal jelölt helyeken nem kell fizetni, még akkor sem, ha az utca elején kinn van a fizetős tábla, az csak a kék felfestésekre vonatkozik (Viki infója!) Zona Traffico Limitato (ZTL) táblákat nagyon kell figyelni, ahogy Viki is írja, pl. Bolognában is bekeveredtünk egy ilyen zónába (nem vettük észre), volt hely is a téren, megálltunk, megvettük a parkolójegyet (3,50 Euró/óra), pont jöttek a parkoló ellenőrök, ők szóltak, hogy itt nem állhatunk meg, persze a jegy árát már nem kaptuk vissza! Nagyvárosokban legpraktikusabb ún. parkolóházakban (régi bérházakban kialakított kisebb parkolók) megállni, ezeket turisták is igénybe vehetik, bár borsos áron. Ne lepődj meg, ha a kulcsot is ott kell hagynod a személyzetnél!! Sienában a Via Esterna di Fontebrandán lévő parkolóban álltunk meg, igaz, óránként 2 Euró, de fedett (árnyékos) helyen áll az autó, és mozgólépcsővel egész a belvárosig lehet felmenni.
A vidéki utak nincsenek jó állapotban (ezért a sok sebességkorlátozás – 50-70 km/óra), megsüllyednek, hullámossá válnak talán a talajszerkezet miatt. Na és igen keskenyek! (Lassan tudsz menni, de legalább a tájat csodálhatod!!) Az olaszok lendületesen vezetnek, ezt a ritmust fel kell venni, pl. a körforgalmakban (rengeteg van) több sávon halad a forgalom, ha kimennek, nem indexelnek, mindig a hátrább lévőnek kell figyelni, hogy aki előtte halad, mikor hagyja el a körforgalmat. Megtanulható!!! Zebránál nem állnak meg, nem érdemes nekünk sem, mert zavaró lehet a gyalogosnak és az utánad jövő autónak is. STOP táblánál szintén nem állnak meg, csak ha jön valami. Széles, többsávos utakon sincs mindig sávmegosztás, mennek össze-vissza, legalábbis első ránézésre, de ez is megtanulható. Nagyon kell vigyázni a rengeteg motorosra és biciklisre, előznek, bevágnak, oldalra-hátra nem néznek, de az autósok vigyáznak rájuk, megszokták őket. Hazafelé nagy dugót (min. 20 km-es) láttunk a szembejövő sávban a Portogruano és Velence közötti szakaszon, valószínűleg a jesolói leágazás miatt, mindenki a tengerpartra igyekezett. (szombat 12 óra körül) Aki teheti, ezt a szakaszt kerülje el!
Sz. Andi