A jellegezetes ernyős lombú pinea fák vadregényes erdője Pisa mellett sok érdekességet rejt. Itt van a régio legjelentősebb reptere Pisa határában, de a legjelentősebb amerikai bázis is itt rejtőzik és valaha híres olasz filmeket forgattak az itteni studiokban.
Ma ahogy szálltunk le a géppel és lenéztem landolás közben nézegettem az amerikai bázist meg a nagy fenyőerdőt és eszembe ötlött hogy erről a részről nem hiszem hogy írnak az utkönyvek. Pedig érdekes dolgok lapulnak itt meg amik szorosan összefüggenek Pisa de a közeli Livorno modernkori történelmével is. Kezdjük a reptérrel....
pisa reptér : Igazán érdekes hogy az alig 80 kmre lévő két város Pisa és Firenze közül ez nem az utóbbi a nagyobb, hiszen Pisába pont készerannyian érkeznek. Most 2018ban újra előkerült ez a rivalizálás hiszen a firenzei reptér bővítésének tervei már régen készen vannak de a lakosok ellenkezése miatt egyelőre szinte állnak a munkák. Persze a poziciója is szerencsétlen mert Firenze benőtte ezt a részt és az autópálya meg a hegyek fizikai akadályt is jelentenek a bővítésnél. Közben a fapadosok utasok millióit szállítják Pisába, most 2018ra a ryanair újabb járatok beiktatásával már 9 repülővel évi 2,6 millióról 3 millióra tervezi emelni a pisai utasok számát. Gondoljunk bele hogy a pisai reptéren megforduló turisták 50%a tölt el legalább egy éjszakát a városban és a reptér utasainak 80%át ma is a fapadosok szállítják. Vagyis a pisaiak (és a toszkánok) kezetcsókolhatnak a ryanairnek!!
története: Az első repülő 1909ben szállt el a pisai ferde torony felett, de az első igazi leszállópályát 1911ben építették a város San Giusto részén. A pisai Antoni testvérek saját készítésű repülőket próbálták itt ki aztán 3 évvel késöbb kibővítették és elkezdték a katonai pilóták képzését is. Az első postai repülők 1917ben repültek Torino-Pisa-Róma vonalon majd a közeli Pontedera is belépett mint összeszerelő üzem. Az első világháború után is katonai reptérként működött, a 30as években meghosszabították a leszállópályát és a 46os számú repülőszázad bázisaként működött a 40es évekig. A második világháborúban ezt is teljesen szétbombázták majd a 46os század visszatérésével újraépítették. Elkészült a 2. leszállópálya és a kiszolgáló épületek is, így már nem csak kiképzés hanem áruszállítás is lehetséges lett.
Ne felejtsük el hogy az akkori katonai reptérhez közel van Livorno nagy kikötője, az autópálya és vasútvonalak találkozása Itt alapították meg 1951ben a 'titkos' ameriaki bázist, a Camp Darby-t amiről írok lejjebb. A kedvező feltételeknek köszönhetően Pisa az olasz légierő egyik fő bázisává vált de ekkor még a régi katonai épületeket és a szomszédos ipari létesítményeket használták. Aztán a 60-70es években erősödött fel a civil forgalom és ekkor kapta a Galilleo Galillei nevet is, aki Pisa talán leghíresebb szülötte. Amikor a 80as években firenzei katonai reptéren megkezdődött a civil nemzetközi légiforgalom Pisa reptere háttérbe szorult. Aztán jött az ír ryanair a 90es évek végén akik innen kezdték el olasz pályafutásukat és fellendítettéka forgalmat és jelenleg kétszer annyian érkeznek ide mint Firenzébe. A légitársaság fejlődése szorosan összefonódik azóta is a várossal, folyamatos bővültek az épületek és parkolók száma is Mivel a leszállópálya hosszabb nagobb gépeket is tudnak fogadni mind utasszálítókat mind teherszállítókat. Míg 2006ban 3 millio utas fordult meg itt, 3 évvel rá már 4millio, az elmúlt évben vagyis 2017ben már 5,2 millio utast számoltak amivel az ország 11. reptere de a teljes kapacitás 6 millio.
Jelenleg a legtöbben évente kb 700ezren a 3 Londoni reptérre utaznak, aztán jön Hollandia 2 reptere (230ezer), Párizs (168ezer), Belgium majd Spanyolország, Albánia. Itt bukkan fel a listán az első olasz célpont mégpedig Palermo, aztán jóval lejjebb található Cagliari és Catania, Bari.... A reptér utolsó bővítási a 2B oldalsó rész így 19re emelekedett a check-in postok száma és már rendszeres buszjárat köszi össze a rpteret Firenzével. A vonatot leváltotta a Pisa mover ami egy érdekes felsőpályás metrora hasonlít és a belvérosba lehet menni gyorsan eljutni, érintve egy új, óriási parkolót is ami a pisai ingázókat célozta meg
Camp Derby: Ha a tenger felöl száll le a repülő (vagy arra száll fel) akkor az ameriaki bázist lehet látni a gépről is: egy óriási fenyőerdőben kaszárnyák, utak, bunkerek, sportpályák (köztük persze a jellegzetes tortaszelet formájú baseball) is láthatók. Pár évvel ezelött adták vissza a városnak az amerikai beach /strand részt és július 4én tüzijátékkal ünnepelnek. Amikor 1951ben megalapították a Camp Darby-t akkor volt egy ameriaki piac is Livornoban ahol a katonák az egyeneruhákat árultak és valójában mindent amit ki tudtak hozni (lopni?) bentről. A város éttermeiben is sokszor találkozni lehetett velük nem beszélve a szórakozóhelyekről na de azért ennél komolyabb dolgokról van szó.
A fenyőerdőben lévő kb 130 bunkerben bombák és más robbanóanyagok vannak (kb 20ezer tonna), 2600 jármű köztük tankok. Ez (volt) a legjelentősebb hadierővel bíró amerikai bázis ami nem Amerikában található. Az 1991es iraki támadásra használt szinte összes municio innen indult de az 1999es Szerbiára dobott bombák 60%a is. A biztonsági intézkedések állítólag folyamatos munkára kényszerítik a személyzetet de pont ezért több bunkert is kiürítettek közben. A különböző természeti katasztrofák idején innen indultak a segítő konvojok is így pl az 1999es török földrengésre buldozerek és más gépek. A csatornát ami a tengerrel össeköti kiszélesítették és lebetonozták így egyszerre 2 hajó tud rajta egymás mellett haladni. A bázisról felszálló repülők röpke idő alatt el tudnak repülni akár Kuvaitig és a hajók máris vihetik utánuk az ellátást, utánpótlást vagy további municiot ami Amerikából 3szor annyi időt venne igénybe. Jelenleg csak 350 amerikai él itt és 700an a nemzeti védelemtől meg ugye kb 500 helyi olasz akik a takarítást és más fenntartási munkákat végeznek ott ahova beengedik őket. Amikor a helyzet úgy kívánja előfordul hogy akár 50 ezer amerikai is érkezik a bázisra - bár állítólag csak napozni jönnek :)
Pisorno : a Pisa és Livorno szavakból alkották meg a Pisorno nevet ahogyan a helyi filmstudiot elnevezték ami azért érdekes mert a két város ősidük óta ellenség nem csak fociban. A fenyőerdőben Tirrenia helységben pontosan Tombolo részen egy lápos vidéket választottak ki és kezdték el az építkezést. Az 1930as évektől a 70es évekig mozifilmek százait forgatták és rengeteg színész és rendező pályafutása indult itt. A Tirrenia Film névvel illetetett studiokban Mussolini propaganda filmeket akart itt forgatni és egy olasz Holliwoodot álmodott meg itt. A kezdéshez kellett egy szakmabeli vagyis egy rendező és egy lelkes befekettető: előbbi a firenzei Giovacchino Forzano utóbbi a torinoi Edoardo Agnelli akinek neve ismerősen csenghet. Forzano azért választotta ezt a részt mert sokféle helyszínt biztosított a különböző témákhoz: van itt nagy erdő, vadregényes és elegáns tengerpart, hegyes részek és olyan városok mint Pisa, Lucca de Firenze is alig több mint egy óra. Nemcsak a forgatás hanem a vágás és a filmek ténylegges gyártása itt zajlott, sőt képzés is folyt és különböző foglalkozásokra is itt érett be sok világosító, hangmérnök, rendezők és díszlettervezők ... a legjobbak aztán a római studiokban folytaták munkájukat. A virágkorban 1934-42 között 86 filmet forgattak mindenféle stílusban , volt köztük westernis.
Aztán 1937ben megnyítják a római Cinecitta ami szépen elszippantja a legjobbakat illetve van aki évekig ingázik a két hely között. A második világháborúban a szomszédops városokat lebombázták de itt csak egy színház sérül meg. Beköltöztek a német csapatok aztán utána az amerikaiak használták az épületeket és ez volt a mediterrán rész legnagyobb raktárja egészen 1948ig. Közben 1944ben a Tombolo nagy erdő a legsötétebb időket élte meg mert haramiák, prostituáltak, tolvajok, csempészek népesítették be amiről egy film is készült ( senza pieta). Aztán egy alapos tisztogatás után 1952ben újra próbálkoztak a filmkészítéssel de nem nagy sikerrel. Sophia Loren első filmje a Pellegrini d'Amore 1953ban készül itt sok más könnyed és közepes sikeres filmmel. 1961ben megvette a Cosmopolitan film aminek tulajdonos Carlo Ponti volt, tudjátok, Sophia Loren férje. A filmek szereplői között votl még Marcello Mastroianni, Claudia Cardinale, Domenico Modugno, Vittorio Gassman... de Vittorio di Sicca rendező is. Sajnos Róma elvisz minden jó filemt így 1969ben végleg bezárják a kapukat. Akit érdekel itt van pár film amit itt forgattak: az első Il Campo di maggio a fenti Forzano rendezésében.....I due sergenti 1936, Cose dell'altro mondo 1939, Il re d'Inghilterra non paga 1941, Cenerentola e il signor Bonaventura 1941, La casa senza tempo 1943, Imbarco a mezzanotte 1951, Madame Sans-Gêne (Sophia Loren e Robert Hossein) 1961, La donna scimmia (Ugo Tognazzi e Annie Girardot) 1964
Ma már csak a Cosmpolitan név maradt meg hiszen a szomszédos területen épült 5csillagos hotel és Golf Club neve ez lett. Ponti lánya 1985ben az épületeket luxusaparmanokká akarta formáli de még a tervezés elején csődbe ment így most egy pár felálányozott épületen és 'apartmanok eladók' táblán kívül nem maradt semmi.